Ingatlan adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés készítés
Ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos kérdések
Mi a lakás adásvételi szerződés fő tartalmi eleme?
Lakás adásvétele során az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a lakás tulajdonjogát és birtokát – a kialkudott vételár megfizetése ellenében – átruházza a vevőre, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a lakást átvenni.
Melyek az ingatlan-adásvétel nélkülözhetetlen feltételei?
Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló írásba foglalt ingatlan adásvételi szerződésen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogosult részéről. Egyebekben a bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.
Milyen adatokat kell tartalmaznia az adásvételi szerződésnek?
Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell:
- – az érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját,
- – a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját,
- – az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,
- – a jog vagy tény pontos megjelölését,
- – a jogváltozás jogcímét,
- – a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.
- – az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,
- – a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
- – a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
- – két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
- – az okiratot közjegyző készítette, vagy
- – az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha
- – az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták.
Több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lap tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el, a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.
A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.
Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratba foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
Mire érdemes figyelni az ingatlan vagy lakás adásvételi szerződés megkötésekor?
A lakás megvételének alapvető feltétele, hogy a lakás az eladó tulajdonában legyen (az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepeljen), és rendelkezhessen is vele (a rendelkezési jogot kizárja pl. a lakáson fennálló elidegenítési tilalom). A leendő vevő erről az ingatlan tulajdoni lapjáról tájékozódhat. A tulajdoni lapot bárki megtekintheti, illetve hiteles másolatot kérhet arról a lakás fekvése szerint illetékes (körzeti) földhivataloknál, illetve Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál. Célszerű az adásvételi szerződés megkötése előtt közvetlenül megtekinteni a tulajdoni lapot, mivel egyre gyakoribb az, hogy nem a tulajdonos adja el a lakást, illetve ugyanaz a személy rövid időn belül több személynek értékesíti. A tulajdoni lap hiteles tájékoztatást nyújt a lakással kapcsolatos egyes jogokról és terhekről is, így beszerzése elejét veheti egy későbbi jogvitának, vagy kényelmetlen helyzetnek.
Az eladó – az ingatlan adásvétel megkötése előtt – köteles tájékoztatni a vevőt a lakás lényeges tulajdonságairól és a kapcsolatos fontos követelményekről, így az arra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ilyen okirat lehet társasház esetében a társasház tagjainak jogait és kötelességeit tartalmazó alapító okirat, vagy a házirend, illetve a lakás tervrajzai.
Amennyiben az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő a vételár mérséklését követelheti, illetve súlyos esetben el is állhat a már megkötött szerződéstől, a teljes vételárat és kárainak megtérítését követelheti az inkorrekt eladótól.
Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vevő csak utólag értesül arról, hogy tulajdonszerzését más, harmadik személynek a lakásra való joga korlátozza, vagy akadályozza (pl. nem az eladó volt a tulajdonos, vagy a lakásban bérlő is van, akiről a vevő nem tudott).
Mi a különbség a tulajdonjog fenntartással történő eladás és a tulajdonjog bejegyzésének függőben tartása között?
Mindkét intézmény célja, hogy megvédje a vevőt attól, hogy az ingatlanra az ő tulajdonjogának bejegyzése előtt más valaki tulajdonjogot szerezhessen, az eladót pedig attól, hogy a teljes vételár kifizetése előtt lemondjon tulajdonjogáról.
Ha a teljes vételár kifizetése nem történik meg az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor, az eladó a szerződésben a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntarthatja. Ebben az esetben a földhivatalhoz benyújtandó kérelemben nem a tulajdonjog bejegyzését kell kérni, hanem azt, hogy a földhivatal a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét jegyezze fel.
Függőben tartás esetén a földhivatalhoz benyújtandó kérelem tárgya a beadvány elintézésének, azaz a tulajdonjog bejegyzésének függőben tartása a jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig.
Mindkét esetben az eladó akkor adja meg a bejegyzéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, ha a vevő kifizette a teljes vételárat. A nyilatkozatra ugyanazok az alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak, mint az adásvételi szerződésre. Gyakori megoldás, hogy az eladó bejegyzésre jogosító nyilatkozatát az ellenjegyző ügyvéd letétbe veszi azzal, hogy ha a vételárat az eladó megkapta, akkor azt köteles benyújtani a földhivatalba.
A kérelem függőben tartására a benyújtásától számított 6 hónapon belül van lehetőség. Amennyiben ezen határidőig nem kerül benyújtásra az eladó tulajdonjog bejegyzéshez szükséges nyilatkozata, az adásvételi szerződés módosítása válik szükségessé a tulajdonjog fenntartással történő eladás szabályainak megfelelően. Ennek hiányában a kérelem elutasításra fog kerülni, ugyanis a 6 hónapos időtartam nem hosszabbítható meg.
Lényeges különbség, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése ugyan egyben elidegenítési- és terhelési tilalmat is jelent, de jelenleg a végrehajtási jog bejegyzéséhez nem szükséges a tilalom jogosultjának a hozzájárulása.
A függőben tartás alkalmazásával a kérelem „ranghelyet fog” és az esetlegesen ezt követő végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem ranghelyben a tulajdonjog bejegyzési kérelem után kerül feljegyzésre, és amennyiben a tulajdonjog bejegyzésre kerül, úgy a végrehajtási jog iránti kérelmet – figyelemmel a tulajdonosváltozásra –a földhivatal elutasítja.
Milyen szabályok vonatkoznak az ingatlan adásvételi előszerződésre?
A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Az előszerződést az adásvételi szerződésre előírt alakban kell megkötni.
Az ingatlan adásvételi előszerződés megkötésének ténye az ingatlan-nyilvántartásban nem kerülhet feljegyzésre.
Az ingatlan adásvételi előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja.
A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
Az adásvételi szerződés megkötésénél milyen szavatossági jogok illetik meg a vevőt?
Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti.
Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.
Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha az adásvételi szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.
Hogyan történik a birtokba vétel?
A vevő a lakást a felek megegyezése szerinti, az adásvételi szerződésbe foglalt, időpontban veheti birtokba, de a vételár megfizetését követően csak indokolt esetben maradhat a lakás az eladónál (pl. a kiköltözés lebonyolításáig). A vevőt a birtokba lépés időpontjától kezdődően illetik meg a lakásból származó hasznok, illetve köteles a terhek viselésére. Célszerű a birtokba lépéskor leolvasni a közműmérőket (gáz-, villany-, vízóra), illetve bejelenteni a szolgáltatóknál a tulajdonosváltást.
Azokra a lakásokra, amelyek állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerültek, illetve az állami tulajdonú lakások tekintetében a lakástörvény értelmében elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, egyenlő arányban a bérlőtársakat, a társbérlőt az általa használt lakáshányad erejéig, illetve ezen személyek egyenes ági rokonát és leszármazottját. A lakás vételárát a hasonló adottsággal rendelkező lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Ha az elővásárlásra jogosult személy elővásárlási jogával élt, kérelmére az állam, illetve önkormányzat legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt köteles adni.
Kit milyen arányban terhelnek az ingatlan adásvétellel kapcsolatos költségek?
Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.
A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
Milyen összegű illetéket kell fizetni ingatlan megvásárlása esetén?
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%.
Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.
A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes. A tulajdonszerző ilyenkor a csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ez a szabály akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Az adásvételnél a vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni.
Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző:
- a. olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (ingatlanforgalmazás) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
- b. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó, és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.
Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.
Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.
Milyen következményekkel jár, ha valamely személynek elővásárlási joga áll fenn az ingatlanra vonatkozóan?
Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.
A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlék jellegű ingatlanok adásvételére?
A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg védetté nyilvánított ingatlanok ellenérték mellett történő tulajdonátruházása esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.
Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog.