Ingatlan adás-vétel – 2022

Ingatlan adás-vétel A-Z-ig!

Tudom, hogy fontos Önnek a kedvező ár, és legszívesebben saját maga intézne mindent az ingatlan adásvétellel / ajándékozással kapcsolatban. De vajon tudja, hogy milyen buktatók és veszélyek várnak Önre ha nem elég figyelmes és alapos?

Ne kapkodja el az adásvételi szerződés megkötését hiszen súlyos milliók múlhatnak egy-egy rossz döntésen vagy figyelmetlenségen! Vajon Ön élete hányadik adásvételét bonyolítja? Első, második, netán harmadik? Tudja, hogy mik azok a szükséges lépések, dokumentumok és óvintézkedések amik a sikeres ingatlan adásvételi szerződéshez elengedhetetlenül szükségesek?

Mielőtt tovább haladna, javaslom, hogy olvassa el a „9 Tanács a Sikeres Ingatlan-Adásvételhez” mely számos nehézségre hívja fel a figyelmét! Amennyiben ajándékozási szerződést szeretne kötni, hívjon a 06 20 314 07 97-en, vagy küldjön email-t ugyved@drlanczi.hu címre az árajánlat kéréshez. Ne bízza a véletlenre… Forduljon minél korábban Ügyvédhez!

Ha Ön Vevő akkor segítek…

• Hogyan kerülheti el, hogy félrevezessék?
• Hogyan tud meggyőződni az ingatlan terheiről, és hogy VALÓBAN az eladóé az ingatlan?
• Miért érdemes már az ingatlan adásvételi szerződés megkötése előtt érdeklődni az önkormányzatnál, vagy a közös képviselőnél?
• Miért ragaszkodjon a foglaló kikötéséhez az adásvételi szerződésben?
• Mire kell figyelnie új építésű ingatlan vásárlása esetén?

Ha Ön Eladó akkor mint Ügyvéd segítek…

• Milyen adózási szabályok vonatkoznak Önre?
• Milyen nehézségei lehetnek az ingatlan átruházásakor?
• Hogyan különböztesse meg a komoly érdeklődőt a vevőtől?

Ha kellő időben ügyvédhez fordul, nagyon sok pénzt, kellemetlenséget és időt spórolhat magának, ezért javaslom, hogy minél korábban keressen fel ügyvédet és más szakembert, hosszú távon Ön is jobban jár!

Mit tudok Önnek ajánlani…

• Gyors és teljes körű ügyintézés / az ingatlan adásvételi szerződés megszerkesztése, ellenjegyzése
• Ügyvédi tanácsadás, a szerződő felek képviselete, fontos megjegyezni, hogy általában a munkadíjat a vevő fizeti, azonban a szerződést készítő, ellenjegyző ügyvéd az összes szerződő fél érdekeit képviseli az ingatlan megszerzésével kapcsolatos eljárásokban
• Az ügyvédi munkadíjban megállapodás szerint az esetleges szerződésmódosítás díja is benne van
• A szerződő felek igényeihez igazodó, egyedi munka, a lehető legrészletesebb szabályozás az ingatlan adásvételi szerződésben
• Az elvégzett munka mennyiségével arányos, kedvező ügyvédi munkadíj (függ a munkaidőtől, a sürgősségtől, az ingatlan vételárától, a szerződés bonyolultságától)
• Adó és illetékjogi felvilágosítás, tájékoztatás, ügyfélellenőrzés (JÜB)
• Hitelfelvétel esetén a finanszírozó bank követelményeinek megfelelő szerződés szerkesztés
• Szerződéskötés a szükséges feltételek megléte esetén akár 1 napon belül

Az árajánlatomban tájékoztatom, hogyan tudjuk lebonyolítani szerződést, úgy hogy az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok által előírt kötelezettségeimet is teljesíteni tudjam BUDAPESTEN belül szükség esetén az aláírás az irodán kívül is megtörténhet

Az ügyvédekre vonatkozó etikai szabályzat alapján az ügyvéd az ügyfelek folyamatos fogadását kizárólag ügyvédi irodájában végezheti. Azonban előfordulhat olyan eset is, hogy az ügyfél valamilyen oknál fogva (betegség stb.) nem tud megjelenni, ilyenkor a szerződéskötés az irodán kívül is lehetséges, akkor, ha az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok által előírt kötelezettségeimet is teljesíteni tudom. Ügyvédi irodám Budapesten a I. kerületben (Szilágyi Dezső tér 1.) található.

Amit az ügyvédi munkadíjról tudni kell

Tudom, hogy Önnek lakása, ingatlana értékesítésekor, illetve vásárlásakor nagyon sok költsége, kiadása van.

A kellő időben és megfelelően kiválasztott szakemberrel viszont nagyon sok pénzt, kellemetlenséget és időt spórolhat magának.

Ügyvédi munkadíj: már bruttó 30.000 Ft-tól – egyedi árajánlat alapján! Az árajánlat kérése Önt semmire sem kötelezi. Ha az ajánlat Önnek nem elfogadható, máshoz is fordulhat.

Mit tartalmaz az ügyvédi munkadíj:

• 1. az adásvételi szerződés elkészítésének és ellenjegyzésének a díját
• 2. eladók képviselete esetén a szerződésvéleményezés díját (itt külön egyedi árajánlat)
• 3. a szerződő felek képviseletét az ingatlan megszerzésével kapcsolatos eljárásokban
• 4. az ingatlan teherállapotának ellenőrzését
• 5. a földhivatali eljárásban a felek képviseletét
• 6. az iratok földhivatali érkeztetését
• 7. az APEH nyomtatvány kitöltését
• 8. adó és illeték tanácsadást
• 9. az ügyfélellenőrzést (JÜB)
• 10. valamint megállapodás szerint az esetleges szerződésmódosítás díját is

Ahhoz, hogy az Ön által elfogadható piaci árat tudjam adni, kérem, hogy keressen elérhetőségeimen, vagy töltse ki az alábbi adatokat és megküldöm az Ön számára szóló egyedi Ügyvédi munkadíj ajánlatomat!

Kinek ajánlom az ügyvédi szolgáltatás igénybevételét?

• 1. aki ingatlant (házat, lakást, telket vagy földet) értékesít – ebben az esetben a nem általam írt szerződést véleményezem és javaslataimmal kiegészítem, segítem és képviselem Önt az adásvételi szerződés megkötésekor
• 2. aki ingatlant (házat, lakást, telket vagy földet) vásárol, vagy ajándékoz – ebben az esetben adásvételi szerződést készítek és ellenjegyzek, a földhivatali eljárásban a felek képviseletét ellátom, az iratokat és az APEH nyomtatványt elkészítem és érkeztetem a földhivatalnál, adó és illetékjogi tanácsadást adok
• 3. Valamint annak, aki a fentieket csak fontolgatja. Saját biztonsága érdekében forduljon Ügyvédhez, mielőtt bármilyen megállapodást vagy szerződést kötne. Javaslom, hogy olvassa el a „9 Tanács a Sikeres Ingatlan-Adásvételhez” mely számos problémára hívja fel a figyelmét!

Ügyvédi munkadíj

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A megbízási díj minden esetben az ügyvéd és a megbízó közötti megállapodás alapján kerül megállapításra. A munkadíj függ az ügy bonyolultságától, értékétől, a résztvevő személyek számától, és sok minden mástól. Az Ön által leírtak alapján elküldöm Önnek az ügyvédi munkadíj ajánlatomat. Amennyiben Ön ezt elfogadja, megkötjük a megbízási szerződést.

A megbízási díj: min. bruttó 30.000,-Ft és az alábbiakat tartalmazza:

• 1. a szerződéskészítés és ellenjegyzés díját
• 2. eladók képviselete esetén a szerződésvéleményezés díját (erre a min. 50ezer nem vonatkozik, itt külön egyedi árajánlat)
• 3. a szerződő felek képviseletét az ingatlan megszerzésével kapcsolatos eljárásokban
• 4. az ingatlan teherállapotának ellenőrzését
• 5. a földhivatali eljárásban a felek képviseletét
• 6. az iratok földhivatali érkeztetését
• 7. a NAV nyomtatvány kitöltését
• 8. adó és illeték tanácsadást
• 9. az ügyfélellenőrzést (JÜB)
• 10. valamint az esetleges szerződésmódosítás díját is

A földhivatali igazgatási szolgáltatási díj és a tulajdoni lap költsége, mint költségek nem részei az ügyvédi munkadíjnak. Az ügyvédi irodám előtt a parkolás egész nap megoldható! (1011 Budapest Szilágyi Dezső tér 1.)

INGYENESEN letölthető a „9 Tanács a Sikeres Ingatlan-Adásvételhez” mely számos buktatóra hívja fel a figyelmét!

• Az árajánlatomban tájékoztatom, hogyan tudjuk lebonyolítani szerződést, úgy hogy az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok által előírt kötelezettségeimet is teljesíteni tudjam
• Az ügyvédekre vonatkozó etikai szabályzat alapján az ügyvéd az ügyfelek folyamatos fogadását kizárólag ügyvédi irodájában végezheti. Azonban előfordulhat olyan eset is, hogy az ügyfél valamilyen oknál fogva (betegség stb.) nem tud megjelenni, ilyenkor a szerződéskötés az irodán kívül is lehetséges, akkor, ha az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok által előírt kötelezettségeimet is teljesíteni tudom.

Ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos tudnivalók

Mi a lakás adásvételi szerződés fő tartalmi eleme?

Lakás adásvétele során az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a lakás tulajdonjogát és birtokát – a kialkudott vételár megfizetése ellenében – átruházza a vevőre, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a lakást átvenni.

Melyek az ingatlan-adásvétel nélkülözhetetlen feltételei?

Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló írásba foglalt ingatlan adásvételi szerződésen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat (ügyvéd által ellenjegyzett) vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogosult részéről. Egyebekben a bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

Milyen adatokat kell tartalmaznia az adásvételi szerződésnek?

Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell:

• az érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját,
• a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját,
• az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,
• a jog vagy tény pontos megjelölését,
• a jogváltozás jogcímét,
• a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.
• az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,
• a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

• a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
• két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
• az okiratot közjegyző készítette, vagy
• az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha
• az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták.

Több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lap tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el, a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.

Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratba foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

Mire érdemes figyelni az adásvételi szerződés megkötésekor?

A lakás megvételének alapvető feltétele, hogy a lakás az eladó tulajdonában legyen (az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepeljen), és rendelkezhessen is vele (a rendelkezési jogot kizárja pl. a lakáson fennálló elidegenítési tilalom). A leendő vevő erről az ingatlan tulajdoni lapjáról tájékozódhat. A tulajdoni lapot bárki megtekintheti, illetve hiteles másolatot kérhet arról a lakás fekvése szerint illetékes (körzeti) földhivataloknál, illetve Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál. Célszerű az adásvételi szerződés megkötése előtt közvetlenül megtekinteni a tulajdoni lapot, mivel egyre gyakoribb az, hogy nem a tulajdonos adja el a lakást, illetve ugyanaz a személy rövid időn belül több személynek értékesíti. A tulajdoni lap hiteles tájékoztatást nyújt a lakással kapcsolatos egyes jogokról és terhekről is, így beszerzése elejét veheti egy későbbi jogvitának, vagy kényelmetlen helyzetnek.

Az eladó – az adásvétel megkötése előtt – köteles tájékoztatni a vevőt a lakás lényeges tulajdonságairól és a kapcsolatos fontos követelményekről, így az arra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ilyen okirat lehet társasház esetében a társasház tagjainak jogait és kötelességeit tartalmazó alapító okirat, vagy a házirend, illetve a lakás tervrajzai.

Amennyiben az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő a vételár mérséklését követelheti, illetve súlyos esetben el is állhat a már megkötött szerződéstől, a teljes vételárat és kárainak megtérítését követelheti az inkorrekt eladótól.

Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vevő csak utólag értesül arról, hogy tulajdonszerzését más, harmadik személynek a lakásra való joga korlátozza, vagy akadályozza (pl. nem az eladó volt a tulajdonos, vagy a lakásban bérlő is van, akiről a vevő nem tudott).

Mi a különbség a tulajdonjog fenntartással történő eladás és a tulajdonjog bejegyzésének függőben tartása között?

Mindkét intézmény célja, hogy megvédje a vevőt attól, hogy az ingatlanra az ő tulajdonjogának bejegyzése előtt más valaki tulajdonjogot szerezhessen, az eladót pedig attól, hogy a teljes vételár kifizetése előtt lemondjon tulajdonjogáról.

Ha a teljes vételár kifizetése nem történik meg az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor, az eladó a szerződésben a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntarthatja. Ebben az esetben a földhivatalhoz benyújtandó kérelemben nem a tulajdonjog bejegyzését kell kérni, hanem azt, hogy a földhivatal a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét jegyezze fel.

Függőben tartás esetén a földhivatalhoz benyújtandó kérelem tárgya a beadvány elintézésének, azaz a tulajdonjog bejegyzésének függőben tartása a jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig.

Mindkét esetben az eladó akkor adja meg a bejegyzéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, ha a vevő kifizette a teljes vételárat. A nyilatkozatra ugyanazok az alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak, mint az adásvételi szerződésre. Gyakori megoldás, hogy az eladó bejegyzésre jogosító nyilatkozatát az ellenjegyző ügyvéd letétbe veszi azzal, hogy ha a vételárat az eladó megkapta, akkor azt köteles benyújtani a földhivatalba.

A kérelem függőben tartására a benyújtásától számított 6 hónapon belül van lehetőség. Amennyiben ezen határidőig nem kerül benyújtásra az eladó tulajdonjog bejegyzéshez szükséges nyilatkozata, az adásvételi szerződés módosítása válik szükségessé a tulajdonjog fenntartással történő eladás szabályainak megfelelően. Ennek hiányában a kérelem elutasításra fog kerülni, ugyanis a 6 hónapos időtartam nem hosszabbítható meg.

Lényeges különbség, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése ugyan egyben elidegenítési- és terhelési tilalmat is jelent, de jelenleg a végrehajtási jog bejegyzéséhez nem szükséges a tilalom jogosultjának a hozzájárulása.

A függőben tartás alkalmazásával a kérelem „ranghelyet fog” és az esetlegesen ezt követő végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem ranghelyben a tulajdonjog bejegyzési kérelem után kerül feljegyzésre, és amennyiben a tulajdonjog bejegyzésre kerül, úgy a végrehajtási jog iránti kérelmet – figyelemmel a tulajdonosváltozásra –a földhivatal elutasítja.

Milyen szabályok vonatkoznak az előszerződésre?

A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Az előszerződést az adásvételi szerződésre előírt alakban kell megkötni. Tehát főszabály szerint az előszerződés ugyanolyan körülmények között kerül megkötésre az ügyvédi irodában, mint az adásvételi szerződés.

Az előszerződés megkötésének ténye az ingatlan-nyilvántartásban nem kerülhet feljegyzésre.

Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja.

A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

Az adásvételi szerződés megkötésénél milyen szavatossági jogok illetik meg a vevőt?

Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti.

Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.

Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.

Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha az adásvételi szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.

Hogyan történik a birtokba vétel?

A vevő a lakást a felek megegyezése szerinti, az adásvételi szerződésbe foglalt, időpontban veheti birtokba, de a vételár megfizetését követően csak indokolt esetben maradhat a lakás az eladónál (pl. a kiköltözés lebonyolításáig). A vevőt a birtokba lépés időpontjától kezdődően illetik meg a lakásból származó hasznok, illetve köteles a terhek viselésére. Célszerű a birtokba lépéskor leolvasni a közműmérőket (gáz-, villany-, vízóra), illetve bejelenteni a szolgáltatóknál a tulajdonosváltást.

Azokra a lakásokra, amelyek állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerültek, illetve az állami tulajdonú lakások tekintetében a lakástörvény értelmében elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, egyenlő arányban a bérlőtársakat, a társbérlőt az általa használt lakáshányad erejéig, illetve ezen személyek egyenes ági rokonát és leszármazottját. A lakás vételárát a hasonló adottsággal rendelkező lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Ha az elővásárlásra jogosult személy elővásárlási jogával élt, kérelmére az állam, illetve önkormányzat legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt köteles adni.

Kit milyen arányban terhelnek az adásvétellel kapcsolatos költségek?

Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.

A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.

Milyen összegű illetéket kell fizetni ingatlan megvásárlása esetén?

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%.

Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.

A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes. A tulajdonszerző ilyenkor a csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ez a szabály akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Az adásvételnél a vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni.

Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző:

• olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (ingatlanforgalmazás) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
• a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó, és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

 

Milyen következményekkel jár, ha valamely személynek elővásárlási joga áll fenn az ingatlanra vonatkozóan?

Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.

Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.

A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Ezt a honlapot dr. Lánczi Ádám a Budapesti Ügyvédi kamarába 18403 lajstromszámmal bejegyzett, és 01-003084 számon nyilvántartott ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.

A honlap a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001.(IX.3.) számú állásfoglalásának figyelembe vételével készült.