Ajándékozási szerződéssel kapcsolatos kérdések
Mi az ajándékozási szerződés?
A polgári törvénykönyv szerint az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. A juttatás csak akkor minősül ajándékozásnak, ha a másik fél számára egyben vagyoni előnyt is jelent, vagyis a másik felet gazdagítja.
Az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolgot (ingatlan, ingóság: készpénz, bútor, háztartási cikk stb.) mindenféle ellenszolgáltatás nélkül a megajándékozott birtokába bocsátja. Az ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Mi lehet az ajándékozási szerződés tárgya?
Az ajándékozás tárgya ingó és ingatlan, továbbá valamely vagyoni értékű jog egyaránt lehet. A juttatás azonban csak abban az esetben minősül ajándékozásnak, ha a juttatás tárgya vagyoni értékkel bír.
Az ajándékozás ingyenes juttatás, ezért a megajándékozónak nem kell olyan terheket magára vállalnia, amit visszterhes vagyonátruházásnál megtenne.
Mikor tagadhatja meg az ajándékozó a szerződés teljesítését?
Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó abban az esetben megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.
A még meglevő (szokásos mértékű) ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti, akkor ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, és ha a megajándékozott nem teljesítette az ajándékozónak azt a hozzá fűzött reményét, amelyre figyelemmel az ajándékot kapta, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor (az utóbbi két esetben az ajándékozó követelheti az ajándék helyébe lépett értéket is).
Milyen adatok szükségesek a szerződés elkészítéséhez?
A szükséges adatok az ajándékozási szerződés elkészítéséhez az ajándékozó, megajándékozott személyes adatai, ideértve a személyi számot és az adóazonosító jelet is. Az ingatlan tulajdoni lapja, ennek hiányában pontos helyrajzi száma, amely alapján az ügyvéd a tulajdoni lapot lekéri. Szükséges az ingatlan értéke (több ingatlan esetében külön-külön meghatározva) ez az érték a NAV (illetékhivatal) felé kitöltendő adatlapon is feltüntetésre kerül.
Milyen költségek merülnek fel az ajándékozási szerződés elkészítésekor?
Az ingatlan ajándékozásával járó fizetési kötelezettségek:
- – ügyvédi munkadíj, amely az ügyértéktől (ajándékozott dolog értékétől) függ. Ingatlan ajándékozás esetében a díj magában foglalja a szükséges okiratok (szerződés, NAV adatlapok, földhivatali kérelmek) elkészítését és azoknak az illetékes földhivatal számára történő eljuttatását.
A megajándékozott az ajándékozóval fennálló rokoni foknak megfelelő mértékű, az alábbi táblázatban részletezett ajándékozási illetéket fizet.
Mikor illetékmentes az ajándékozási szerződés?
Az ajándékozás mentes az ajándékozási illeték alól (a felsorolás nem teljes):
- – az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék;
- – a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;
- – a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
- – az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;
- – a lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;
- – a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
- – az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
- – a takarékbetét ingyenes megszerzése;
- – a termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként;
- – a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.