Eltartási szerződéssel kapcsolatos kérdések

Ingatlan adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés készítés

Szerződési útmutatók

Share Button

Amennyiben azonnali ügyvédi tanácsadásra lenne szüksége,
keressen az alábbi elérhetőségek egyikén!

06 20 314 07 97

Kik kötnek általában eltartási szerződést?

Napjainkban nem ritka az olyan eset, amikor fiatalok úgy szeretnének lakáshoz jutni, hogy vállalják idős emberek eltartását. Ebben az esetben kerülnek elő az eltartási és életjáradéki szerződések. E két szerződésfajta megegyezik annyiban, hogy a jogosult létfenntartását biztosítják. Ugyanakkor különböznek is, hiszen tartási szerződés alapján a kötelezettséget vállaló fél természetben nyújtja a szolgáltatást, míg életjáradéki szerződés esetén pénzben.

Ön is szeretne eltartási szerződést kötni?

Keressen engem elérhetőségeimen!

Küldjön levelet az ugyved@drlanczi.hu –ra, vagy hívjon a +36-20-3140797 –es telefonszámon!

Miben tudok segíteni?

  • Jogi Tanácsot adok!
  • Elkészítem és Ellenjegyzem az eltartási vagy életjáradéki szerződést!
  • Amennyiben a tartás ellenértéke lakás vagy ingatlan, képviselem a feleket a földhivatali eljárásban!
  • Mindezt kedvező, az elvégzett munkával arányos áron!

Mikor beszélünk eltartási, és mikor beszélünk életjáradéki szerződésről?

Az eltartási szerződésnek több jellegzetessége is van. Ilyen például az, hogy az eltartó, tehát a kötelezett nem ingyen ápolja, gondozza az eltartottat, vagyis a jogosultat, hanem bizonyos ellenérték fejében. Ez nem csak ingatlan átruházása lehet, hanem akár ingóságé is. Persze nincs akadálya annak sem, hogy a felek ingyenes tartásban állapodjanak meg. Sőt közeli hozzátartozóknál egyenesen vélelmezik az ingyenességet, ha a körülményekből más nem következik.

Másik sajátossága a szerződésnek, hogy jellemzően nem egy-két évre kötik, hanem hosszabb időre, általában a jogosult élete végéig.

Amennyiben az ellenszolgáltatás lakás vagy más ingatlan, akkor a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg – esetleg terménymennyiség – időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles, míg a másik ezért cserébe általában valamilyen ellenszolgáltatást nyújt, de elképzelhető az ingyenesség is. Az ellenszolgáltatás jellemzően ingatlan. Ilyen szerződést természetes személyek és jogi személyek is köthetnek.

Az eltartási szerződés megkötésével, és annak a földhivatalhoz való benyújtásával az ingatlan tulajdonjoga azonnal átszáll az eltartóra, de úgy, hogy az ő tartási kötelezettsége is bekerül az ingatlan-nyilvántartásba, biztonságot nyújtva ezzel az eltartottnak, hogy amennyiben az eltartó a kötelezettségét nem, avagy hiányosan teljesíti, akkor az ingatlan fedezetet nyújt erre a szolgáltatásra. Az eltartási szerződés csak írásban érvényes.

Miért szerencse szerződés?

Az eltartási szerződésnek a következő sajátossága a szerencse jellege. Ez azt jelenti, hogy ténylegesen nem tudjuk kikalkulálni a szerződés megkötésekor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének arányát. Gondoljunk csak bele, ha a jogosult élete végéig kötjük a szerződést, akár az is előfordulhat, hogy a többszörösét nyújtjuk, mint amennyit majd kapunk, viszont ez fordítva is történhet. Ezért hívják szerencseszerződésnek.

Személyes Tartás

Az eltartási szerződésnél meghatározó a személyes jelleg. Vagyis a szerződésben szereplő fél köteles teljesíteni, hiszen az eltartottnak nem mindegy, hogy ki gondoskodik róla. Ezek alapján a jogosult nem is köteles elfogadni a más által nyújtott tartást.

Az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani: De hogy mit tekinthetünk megfelelő eltartásnak, az változó lehet. Egy azonban biztos, semmi esetre sem egy minimális tartást kell érteni alatta. Alapvetően a következők mindig megilletik a jogosultat.

  • élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás, ruházat
  • orvosi kezelés, gyógyszer
  • a jogosult korának és egészségi állapotának megfelelő ápolás
  • a jogosult halála után illő temetés

Minden esetben figyelembe kell venni ezeken kívül az eltartott szükségleteit, az általa átruházott vagyon értékét. A kötelezett részéről a szolgáltatott tartás csak akkor megfelelő, ha folyamatosan és kellő időben történik.

Mit lehet az eltartás biztosítása érdekében?

Tartási szerződés esetében a tartás ellenértéke, vagyis például a lakás a szerződés megkötésekor az eltartó tulajdonába kerül. Az eltartott veszélybe kerülhetne, ha az eltartó még a tartási szerződés fennállása alatt az ingatlant másnak eladná. Ezért lehetőség van arra, hogy az eltartott javára a földhivatalnál tartási jog kerüljön bejegyzésre. Amennyiben a jogosult tartási joga az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve és a kötelezett a tartási kötelezettségét nem, vagy hiányosan teljesíti, végső soron az ingatlan lefoglalása, a végrehajtási jog bejegyzése, ill. az ingatlan elárverezése útján a jogosult követelésének kifizetése biztosítható.

Az életjáradéki szerződés természetében nagyon hasonlít a tartási szerződés, de míg tartási szerződés esetében a tartás természetben, esetenként saját háztartásban, együttlakás mellett történik, addig az életjáradéki szerződés esetében a létfenntartás céljára adott szolgáltatás alapvetően pénz rendszeres, például havonta történő fizetése.

A hétköznapi életben gyakran fordul elő, hogy az életjáradékot fizetni köteles fél üzletszerűen foglalkozik ilyen szerződések kötésével. A életjáradéki szerződés érvényességi feltétele az írásba foglalás.

Egyebekben az életjáradéki szerződésre az eltartási szerződés szabályai általában irányadóak.